Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Tisza-tó

tisza-tavi-vizitura-abadszaloki-strand.jpg

A Tisza-tó (forrás: Wikipedia, saját forrás és Nimfea Egyesület) 

Sokan nem hiszik el, de igaz: a Tisza-tó a Tisza 404 folyamkilométere (Kisköre) és 440,5 fkm (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Leánykori nevén ő a Kiskörei víztározó. De ma már a Tisza-tó mesterséges születését első blikkre senki meg nem mondaná, mert nagyon természetes.
tisza-to-vizitura-kenutura-www.tisza-to-vizitura.eoldal.hu-ohalaszi-holt-tisza.jpg

A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2. A Tisza-tó közepes vízmélysége 1,3 m, a maximális mélysége 17 m, de ez az élő Tisza folyómedrében mért érték, ténylegesen a "tavon" a legmélyebb pont kb. 3,5 méter. A Tisza folyó hossza a tározóban 33,5 km. A Tisza-tó területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége az irodalom szerint 6 km, de ez szimplán nem igaz, ennél keskenyebb. Ami viszont igaz, hogy kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, nagyobb, mint a Velencei-tó vagy a Fertő-tó.



Miért kellett a Tisza-tó, avagy a Tisza-tó születése
A Tisza-tó létrejöttében több ok játszott szerepet. Az első és elég lényegre törő magyarázat, hogy az átkosban, amikor külföldre utazni ugyebár úgy lehetett, ahogy a Balaton volt a "magyar vakáció". Igen ám, de nem mindenkinek volt közel a Balaton. A budapesti dolgozó népnek még igen, de egy debreceninek már nem igazán. Magyarán a hazai idegenforgalom kétpólusúvá tétele volt az egyik cél. Még ennél is fontosabb volt azonban az öntözés, valamint a bel- és árvíz-védelem. Ezen funkcióit egyébként születése óta remekül betölti a Tisza-tó. Szeged már lett volna víz alatt ha nincs a Tisza-tó.
Innen ered a Nagykunsági főcsatorna, ami vízhozamát tekintve igazi folyó és rendkívül fontos öntözési forrás. 

Volt még egy célja a kiskörei vízlépcső megépítésének a Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák vízellátásán valamint a turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozásán túl. Ez pedig az áramtermelés a kiskörei vízi erőművel.  


Tó-e a Tisza-tó?
Jórészt :). Azt még sem mondhatjuk, hogy nem tudjuk. Hát milyen szolgáltató az, amelyik azt se tudja, mi az, amin vízitúrázik. Különösen ciki első blikkre a "nem tudjuk" választ azért is, mert itt több kilométert tettünk meg, mint Rakoncai az összes óceáni vízitúráján cakkumpakk. Ezek után, hogy hitessük el veled, hogy szofisztikált lelkek vagyunk, ugyanis a helyzet az, hogy a Tisza-tó 5%-ban folyó és a 95%-ban tó, ugyanis állóvíznek nem mondható. Ha az ún. "öblítő csatornák" zsilipjei nincsenek zárva, a Tisza hatására jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne, ráadásul átfolyik a tavon a Tisza, táplálja az Eger csatorna, a Sarudi-öbölben az átlag tavat lepipálóan intenzív belső áramlás figyelhető meg, hiszen alulról nyitott.....

 

Milyen volt a Tisza-tó (helye)?

A tó helye lápos, mocsaras vidék volt, amit rendszeresen elöntött a Tisza. Holtágak, ideiglenes vízmosások, patakok voltak itt régen, itt folyt a Tisza fattyúágaként a Sarud és Tiszanána alatt tekergő Kis-Tisza is. A terület a 60-as években változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal.
Érdekesség, hogy a jelenlegi Tisza-tó kellős közepén falu állt, itt volt Óhalász. Soha nem volt könnyű az Óhalásziak élete, a Tisza évente legalább egyszer elöntette a földet. Az Óhalász név alapján valószínűleg nem meglepő, hogy Óhalászon főleg halásztak, már az Árpád-házi királyok idején is szolgáltattak halat az időszakosan ideköltöző udvartartásnak. Az óhalásziaknak és - jövedelemérzékeny uruknak - aztán egyszer betelt a pohár, egy olyan áradás után, amikor csak néhány ház maradt, 1877-ben úgy döntöttek: mennek. A döntésben "igen erősen segített" a tulajdonos is. Eme derék férfiú volt Lőrinc püspök, aki a falu birtokosaként szerényen magáról nevezte el az új falut, amikor is Újlőrincfalva néven új települést alapított  Poroszló és Sarud között. (Mi is így tettünk volna).
Óhalászra emlékét már csak nevek őrzik, és a Tisza-tó egyik leghíresebb "belső tava", a tiszta és a vízmélység miatt sötét, színű, tekintélyt parancsoló fákkal övezett Óhalászi-Holt-Tisza. Itt található a Tó egyik legkiterjedtebb tavirózsa telepe, be- és kifelé menet pedig nőszirom, alias isis mellett haladhatunk.


 
Hogyan jött létre a Tisza-tó?
1968-69-ben kezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők kivágását. A munkával azonban nem végeztek volna határidőre, amit ezek szerint a szocializmusban komolyabban vettek, mint a 4-es metró és minden más építésénél mostanában szoktak. A késésben lévő építők az első duzzasztás megkezdése előtt már csak döntötték, nyűtték a szegény fákat, a kiszállítással nem túl sokat vacakoltak.
Így most is sok tuskó, vízben álló fatörzs található a tavon. Ha jól sül el vicces, amúgy borulás- és balesetveszélyes, hogy a gyanútlan legénység vidáman lapátol a nagy óceánon (a Szilas-fok bejáratánál, ill. a Szilas és a Borzonat között gyakran) aztán hirtelen a víz alatt pár centire lévő láthatatlan zátonyra fut a kenu.
Látjátok!! Nem haladtatok a túravezető által mutatott úton :)). 
Az első duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel, mivel a harmadik duzzasztási szintet már  nem hajtották végre. Ha azt is megcsinálták volna, akkor most a víz kb. 150 cm-rel lenne magasabban. De - jómagyar tervezés - ezt a gátak nem biztos, hogy elbírnák huzamosabb ideig. Így aztán (a mi szerencsénkre) az eredeti elképzelés írott malaszt maradt, nem lett az egész tározó területe nyílt vízterület. Maradt sok szárazulat, őrülten romantikus, vadregényes és kalandos nádas, erdős terület, nem mellékesen különlegesen értékes élőhelyek tömege.

 
Élővilág

Nekünk olyan a tó, mint a filmnézőknek az Avatarban a Pandora bolygó.
A Tisza-tavon közel 200 madárfajta él, pontosabban ennyi fajnak nyújt a tó fészkelő- és/vagy pihenőhelyet (pl. az Óhalászi-holtágban, a tuskókon dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő- és szárítkozó helyek). Ez fontos a kormoránoknak, akiknek a Jóistenke nem adott fartőmirigyet, olyan szervet, amely a többi vízi madárnak faggyús váladékot termel és a madár csak keni azt a tollazatára, így "szigeteli" magát. Mivel a kormoránnak ez gyárilag hiányzik, ezért minden egyes bevetés után - ha még fel akar jönni a víz fölé - ki kell ülnie egy szárítkozás menetre. Azaz ha széttárják a szárnyukat egyáltalán nem biztos, hogy felszállni akarnak.
Bizonyos helyekre 2014-ig a költési időben kenuval sem lehetett beevezni. Ma már a tilalom nem él, de mi június 15-ig sok helyen a nem létező tilalmat is önkéntesen betartjuk. A fokozottan védett területek madarak költőhelyeit, ritka vízinövények telepeit mi magunk is fokozottan védjük :), ha már az állam nem védi, akkor mi, jóérzésű emberek tegyük. 
Sőt, harcos környezetvédők vagyunk, azaz ha ilyen helyen motorcsónakot látunk (az ugyanis továbbra is tilos), akkor nem vagyunk restek szólni. A tó teljes területe természetvédelmi terület, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó része a Világörökség része lett, mégis enyhítettek a szabályozáson. Hogy miért? Mert erősebb volt a horgász és vadászlobbi, a mögötte álló szállodaipar, mint a természet. Welcome to Hungary, ahol minden eladó és semmi sem szent. 
Hazánk sajnos környezetvédelmi szempontból egy olyan ország, amelyik nem több generációra előre optimalizál, inkább olyan, mint egy hiperaktív és korán fogakat növesztett kannibál magzat, aki lerágja magáról az anyját. 

Visszatérve a jó hírekhez. 
Az árasztás miatti pusztulást elkerülte az aponyháti őstölgyes is, mely a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály, de sajnos mindkettő ritka, mint a fehér holló :). Uhhh. (Igen, a vízen is ilyen szellemesek vagyunk).

 

Éghajlat

A Tisza-tó és környéke az ország csapadékban legszegényebb tájai közé tartozik. A csapadék mennyisége éves szinten alig 500-600 mm. Az aszály állandó, ez viszont a turizmusnak tesz jót, mivel a Tisza-tó és környéke jóval gazdagabb napfényben, mint Európa azonos földrajzi szélességen fekvő tájai, sőt, a Balatonnál is számottevően naposabb. A napsütéses órák évi száma meghaladja a 2.000 órát. A napfényes órák száma júliusban a legmagasabb. A forró nyári napok száma ("forró" = amikor a hőmérséklet 25 °C-nál magasabb, júliusban és augusztusban lassan 31 (túloztunk ok). Viszont a tó nagysága miatt a hőség itt pont elviselhető, ha máshol 35 fok van, a panel lakásban 50, itt a parton sem több 30-nál, a víz fölött pedig kellemes 25-28.
Az évi középhőmérséklet a Tisza-tó környékén 10-11 °C.

Vízgazdálkodás
Néha márciusban kezdik, de április-májusban, időjárástól és árvízi helyzettől függően nyári szintre duzzasztanak, ami a tiszafüredi nagy hídnál mérve 550 cm. Ezt a szintet egész nyáron tartják, majd október végén, november elején fokozatosan téli szintre állítják vissza, ami a füredi mércén mérve 420-430 cm. A téli alacsonyabb vízszintet több szempont is indokolja: ha pl. a nyári víztömeg maradna a tározótérben, tavasszal egy hirtelen meginduló jégzajlás az egész területet letarolhatná, és veszélyeztethetné az erőművet is, illetve egy tavaszi árvíz idején kisebb vízmennyiséget tudna felvenni a tározótér.
A feltöltődés és az egyenetlen mederfelszín miatt téli szintnél jelentős szárazulatok emelkednek ki a tómederben, melyek kiváló táplálkozó- és pihenőhelyek a vonuló madárfajoknak. A Tiszán kívül az Eger-patak és a Laskó-patak folyik a tóba. 
 
Hogy néz ki a 2015-ös feltöltés?
Az Origo március 13-i cikke és Fejes Lőrinc, a tavat kezelő Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnökének közlése szerint a március 25-éig tartó első ütemben a jelenlegi - a Kisköre-felső vízmércén mért - 620 centiméterről napi öt centiméteres emeléssel 670 centiméterre duzzasztják fel a tó vízszintjét. A jogszabályban rögzített 725 centiméteres nyári vízszint a második duzzasztási fázist követően áll majd be. Ennek ütemezését a tavaszi vízjárás és a hidrometeorológiai helyzet is befolyásolja. Az önkormányzatok igényeinek megfelelően 2014 október végétől kezdődően 560 centiméterre apasztották a tavat, majd november 20-ától 620 centiméterre emelték a vízszintet.

A Tisza-tó vízszintjének változtatását alapvetően az indokolja, hogy a téli időszakban a magasabb, nyári vízszint tartása árvízvédelmi szempontból nagyobb kockázatot jelent. A jégtakaró kialakulása után, előürítéssel a jég nem távolítható el a tározóból, ez csak árvízi viszonyok között indul meg. Egy esetleges árhullám érkeztével azonban a felszakadó jégtömeg veszélyeztetné az árvízvédelmi töltéseket, az erdőállományt, a turisztikai infrastruktúrát, nem utolsósorban pedig a kiskörei vízlépcsőt és annak berendezéseit.


A Tisza-tó szerkezete

A tavat a leggyakoribb felosztás szerint öt területi egységre bontják. 

A Füredi-medence a Tiszafüred és a Tisza közötti rész, az itteni holtágakban a víz sekély, erősen benőtte a vízi növényzet, 2-3 méter széles sávokat járnak ki a vízi járművek, ahol erőfeszítés nélkül hajózhatunk. A Füredi-medencéből 3 öblítő csatornán vezet az út a nyílt Tiszához
és a tó nyugati oldalára.

A Sarudi medence

A nyugati parton található Sarud körüli víz a Sarudi medence. (Ennél pontosabban is majd körülhatároljuk).
Sarud a mi kis "bitter sweet szimfóniánk", kezdjük azzal, hogy 10-ből 9 ház eladó és 10-ből 8 lakatlan. Van olyan utca, tele házzal, ahol hárman laknak. Ennek az oka, hogy Sarudon nincs munkahely, a közelben is nagyítóval kell keresni, és a legfontosabb, hogy közbiztonság drámai mértékben romlott.

Ha akarsz óriási telken házat venni Magyarországon vízhez közel 1 millió forintért, a falu központjában Simon Vikit, a falu egyetlen ingatlanközvetítőjét keresd, 100 portát fog mutatni neked. A belterület és a tó közötti üdülő telepen is tudsz venni számtalan ingatlant, méltatlan árakon kénytelenek a tulajdonosok egy-egy élet munkáját elkótyavetyélni.

Balsors és ostobaság régen tép
Sok tízmilliós EU-pénzből Sarudon is készült (találja ki, hogy kik a vállalkozók és a megrendelő) "falucentrum".
Felújítottak egy épületet, meg lett kitéve szép pad .... - a szokásos. A szörnyű, hogy ennyi pénzből több mint 1100 ház, egyenként 5-10-15 milliós, szorozd össze a Sarudiak több milliárdos (!) vagyonvesztését lehetett volna megakadályozni, ha Sarudon nem szüntetik meg a rendőrőrsöt, és két rendőr autó - ahogy egy sarudi pedagógus mondja - "a megélhetési szarkák" és a célpont ingatlanok közötti utat elállja. Hiszen posztoló rendőrautó mellett mégsem lehet a kocka lada tetején bútorzatot, tetőcserepet, minden mozdíthatót lopni, egy-egy riasztó megszólalása után egy perccel a helyszínen lehetett volna (és lehetne) lenni.
Ha nem ilyen primitív világban élnénk, nem indult volna el az exodus, nem zokognának a kétségbe esett itt maradtak, az idősek nem rettegnének az életükért, nem mondaná azt Heinrich Tamás a gimnázium volt igazgatója, hogy nem elég bezárni mindent, "nap közben is maradjon valaki a táborban".
Az egyik itt élő úgy fogalmazott, biztonsági szempontból jobb életminőségük volt az ittenieknek 500 éve. Értetlen arcomat látva el is magyarázta: akkor a török hódoltsági területen élő magyar parasztok befizették az adót és cserében biztonságban voltak. Ma nem. És Sarud nem egyedi, sajnos Sarud a tipikus.
Kömlőn a polgármester például egy gyilkos. Letöltötte az élet elleni bűncselekményért járó büntetést és most polgármester.
Aranyos you tube videót láthatsz róla. Tiszanánán, Klári néni csirkéit - "az aprómarhát" eddig végtelenszer lopták el, de 2013-ban az Ady u. lakói már nem bajlódtak a kerítésen való átmászással. Szépen elvitték a gazdasági épület hátsó falát (és minden mozdíthatót).
Feljelentés, biztosító, rendőrségi vizsgálat, tettesek, igazságszolgáltatás. Ugyan. Ne vicceljünk. Terrorban retteg mindenki.
A rendőr sem hülye, nem akarja, hogy megkéseljék a gyerekét.

V. István rég elköltözött, mert itt lehetetlen élni, de István lánya már Bp-en dolgozik, hiszen Hevesen sincs munka.
A Tiszanánai családok kénytelenek a gyerekeket Kiskörére hordani az iskolába, mert a tiszanánai iskolában kvázi megszűnt a tanítás.

Az óvodai helyzetről hosszan mesélhetnénk.

A szakma szerint a kooperatív tanulás és a nem szegregált iskola a jó (vagy legkevésbé rossz) megoldás, de egy bizonyos agressziós szint fölött ez sem működik. Persze a pedagógusok is elvándorolnak, mert ők is emberi életre vágynak, miért veretnék meg magukat meg a 16 éves 120 kilós, már többször elvitt/lecsukott 5-ikesekkel.
Ennyit a mi Sarudunkról, Magyarország potenciálisan egyik leggyönyörűbb települése a visszafordíthatatlan agóniában szenved.
És most menjünk ki a vízre. Kezdjük ott, hogy a híres sarudi szabad strand annyira szabad, hgoy szabad fizetni. Hát persze, hiszen pénz van benne. Ugyebár a Tisza-tó elvben kerékpárral megkerülhető, de a gáton a kerékpáros szép kerítésbe és biztonsági őrbe ütközik, lehet visszamenni és kerülni a szúnyogetetős - helyi zsargonnal - dzsindzsásban.
Mondunk jobbat. A gát a vízügyé. A vízügy az államé. Az állam pedig lehetett a napkirályé, de a kvázi demokráciákban a népé. Magyarázza meg valaki, hogy te adódból készült és a Tisza-tavat kerülő aszfalt utat, magánérdekeltség a XXI-ik században hogyan tarthatja több mint 10 éve kerítéssel, sorompóval zárva.

Ennél jobb sztorik is vannak. Ha át akarsz jönni a Borzonatról a nyílt Tiszára egy földnyelven a Tisza másik oldalán lévő Szabics-kikötő azt fogja gondolni, hogy neki joga van ezért pénzt kérni. De maradjunk a Sarudi-öbölben.

A parttól kb. 1500 méterre kezdődik a parttal párhuzamosan egy széles és több kilométer hosszú nádas, ezen nádasban kanyarog a Kis-Tisza. A Kis-Tiszáról pedig 5 kijáraton tudunk kijutni az öböl nyílt vízére. A Sarudi medence legszélesebb pontján 4902 méter, (és most következik a precízebb definíció) a Dinnyés-hát, nyílt Tisza, Aranyosi-sziget, az egykori Óhalászi feletti nádasok és pinduri sziget(ek), Kozma-fok, Újlőrincfalvi kikötő közötti tórészlet a Tisza-tó második legnagyobb összefüggő vízfelülete.

A Poroszlói medence

Poroszló környéke a Tisza-tó második legnépszerűbb vízitúrás "övezete". Óceánok, nádasok, apróbb és nagyobb szigetek is találhatók itt, és itt vannak a legmesésebb zegzugok, amikor a Porong-tavából nyílik még egy tó, aztán abból még egy, aztán még egy rejtekhely. Ja, hát persze, itt van a Duhogó, amiről nem mesélünk, mert látni kell.

A Tiszavalki medence

A 33-as úttól északra fekvő terület a Tiszavalki medence, ezek a madarak birodalma, itt találunk mangrove dzsungelt, kormorán telepet, ez a következő éden. Itt található a Tisza-tó két fontos nevezetessége (a roppant előkelő névnek örvendő) Szartos és a Nagy-Morotva. A Szartos is szép, hát még a nádasok között megbújó tündérfátyol mezők, a vízen ringatózó sárga szőnyeg.

Az Abádszalóki medence
Ide ritkán megyünk "le".
Ez már távolabb esik Tiszafüredtől és a normál vízitúrázó számára az abádszalóki rész kevésbé nagy fun, szép, de nem ez a csúcs. 
Sehol, de Abádszalók környékén különösen nem javasolnánk, hogy egyedül szállj vízre. Az abádszalóki-öböl a jet skik, "banánok", motorcsónakok, jachtok, power boatok világa és a magányos kenut, kajakost a hullámok miatt nehéz észre venni, meg valljuk be, néhány őstahónak, nincs is annál jobb poén, mint cunamit generálni és primitív vigyorral nézni vissza. Hála égnek a suttyók száma csökkenni látszik, ma már egészen jó a helyzet. 
Nem mondjuk a nevét, de Abádszalókon van egy étterem, amivel érdemes vigyázni, ha betévedsz, a világ legsilányabb halászlevét kaphatod.
Kérdezz rá ELŐRE, hogy miből van a halászlé!! Ha azt hallod, hogy törpeharcsából van, akkor tudd, hogy "ez az". A törpeharcsa halászléice önmagában nem nyerő, de mondhatnánk, hogy legalább nem vietnámi antibiotikumozott szörnyűség. A gond az, hogy ízre/állagra ilyen vacakot sehol sem kapsz szerte a világban. Viszont ugyanitt a nyúlétel TÖK JÓ!!!